Mit ne tegyünk állásinterjú alatt? A Society for Human Resource Management 500 fő bevonásával készített felmérése szerint a HR vezetők 40 százaléka megbocsáthatatlannak tartja, ha az állásinterjú közben megcsörren a jelentkező telefonja. Szintén "öngyilkos" lépés, ha a pályázó idő előtt kérdez a juttatásokról vagy a szabadságolásról. A Világgazdaság Online összegyűjtötte a legjellemzőbb hibákat, amelyeket az álláskeresők az interjúk során elkövetnek.

A Society for Human Resource Management ötszáz HR szakértő bevonásával vizsgálta meg, melyek azok a hibák, amelyek jelentősen leronthatják vagy lenullázhatják az álláskeresők esélyeit egy-egy interjú során. Természetes, hogy a jelölteknek a résztvevők szerint teljesen felkészülten kell érkezniük az interjúra. Viszont hiába treníroznak az alkalomra, ha a beszélgetés közben megcsörren a telefonjuk, mivel a megkérdezettek 40 százaléka szerint ezzel el is veszítették esélyüket az állásra. A késés szintén megbocsáthatatlan, de az is búcsúzhat a remélt állástól, aki a volt munkáltatóját szidja.

The Wall Street Journal szerint akadnak olyan problémák is, amelyek meglepőnek tűnnek, ilyen például az, ha a jelentkező túl családias hangot üt meg az interjúztatóval. Viszont ez a hiba csak a felmérés résztvevőinek 20 százaléka szerint végzetes. Nem úgy, mint az önéletrajzban felejtett helyesírási hiba, ami a HR szakértők 58 százaléka szerint megbocsáthatatlan. Ennél is szigorúbb elbírálás alá esik a provokatív öltözet (67 százaléka nem ad esélyt a jelöltnek ebben az esetben).

A bér és szabadságolás kérdése a legérzékenyebb pont. A HR szakértők szerint a jelentkezők sokszor túl gyorsan hozakodnak elő ezzel a témával, ahelyett, hogy megvárnák az interjút követő beszélgetést. Ez sem biztos, hogy tökéletes taktika, mivel a fejvadászok 38 százaléka úgy véli, a jelöltnek egyáltalán nem kell a fizetésről beszélnie, hacsak az interjúztató nem kéri erre. Az olyan klisék, mint „ez álmaim állása” visszatetszést keltenek a fejvadászokban, akik szerint a jelentkezőnek nem szavakkal, hanem tettekkel kell igazolnia, hogy az átlagtól eltérően gondolkozik. Az interjúra a többség szerint nem célszerű üres kézzel érkezni – a tollat, jegyzetfüzetet vagy az önéletrajzot végig érdemes kézben tartani, ez segít a koncentrációban.

Tettekkel kell bizonyítani az egyéniséget

A Fortune magazin az Ol Partners HR menedzsereit kérdezte meg a témában. Szerintük a legsúlyosabb hibák közé tartozik, ha a jelentkező nem megfelelő információkkal rendelkezik a cégről, ezért a jelentkezőknek az interjú előtt érdemes alaposan tájékozódniuk a vállalatról. Nem járnak jól azok a jelentkezők, akik mindenkinek meg akarnak felelni: csak a megjelölt kvalifikációk legalább 75 százalékával rendelkezők indulnak eséllyel. A lap által megkérdezett szakértők szerint sokan nem állnak készen nehéz kérdések megválaszolására, ezért nem árt felkészülni a beszélgetésre: begyakorolni egy 90 másodperces beszédet a karrierről és átgondolni a várható kérdéseket. De a legnagyobb hiba az Ol Partners szerint az, ha a jelentkező nem kéri, hogy övé lehessen az állás. Mint mondják, megéri az interjú végén felsorolni, milyen tudást hozhat a céghez az álláskereső és lehetőséget kérni arra, hogy ezt bizonyíthassa is.

Nem szabad a beszélgetés 60 százalékánál többet magához ragadnia az álláskeresőnek – véli Carl Wellenstein karrier stratéga. A Business Weekben megjelenő cikkében a szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelentkezőnek nem célszerű azt állítania, hogy nincsenek hibái. Ehelyett jobb egy hibával kapcsolatos történetet mondani az interjúztatónak. Végzetes hibának tekinthető, ha az interjú végén a pályázó nem tesz fel kérdéseket vagy olyanokra kérdez rá, amikre könnyen megtalálhatta volna a választ a cég honlapján.

És mi a helyzet a magyar álláskeresőkkel? Az amerikai szakértők által felsorolt problémák közül több is jellemző a Hill International partnere szerint. Enczi Judit elmondta: a jelentkezők túl hamar kérdeznek rá a fizetési feltételekre. Szerinte ezzel érdemes kivárni a beszélgetés végét, akkor viszont határozott bérezési javaslatot kell tenni. Aki taktikázik és olyan összeget jelöl meg, amiről úgy gondolja, biztosan megkapja, rontja az esélyeit. A magyar munkakeresők túl sokszor szeretnék irányítani a beszélgetést, viszont a szakértő szerint bajba kerülnek, ha konkrétumokra kérdeznek rá náluk. Enczi Judit szerint tipikus magyar hiba, hogy a jelentkezők folyamatosan többes számban beszélnek, még akkor is, ha az interjúztató arra kéri őket, mondják el, személyesen milyen részük volt az adott munkában. Ami a képességeket illeti, a Hill International partnerének tapasztalatai szerint egyre többen jelentkeznek úgy egy állásra, hogy a felsorolt követelmények közül csak egynek felelnek meg és amikor ez kiderül, azzal reagálnak, hogy „akkor bármilyen más munka érdekelne”. Pedig nem célszerű túlozni a tudást illetően, mivel a fejvadászok igyekeznek időben kiszúrni a nem megfelelő jelölteket. Különösen igaz ez a nyelvtudásra. A nyelvvizsga nem számít, már az interjú előtti telefonbeszélgetésen tesztelik, ténylegesen „tárgyalási szintű-e” a nyelvtudás. Ha nem, akkor még a találkozó előtt elbúcsúznak a jelölttől.

Az esetek többségében, összességében felkészülten érkeznek a pályázók az állásinterjúra az Adecco senior tanácsadója szerint. Feleki Katalin elmondta: a pályázónak tisztában kell lennie az adott állás követelményeivel és azokat teljesítenie is kell. Annak ellenére, hogy az álláshirdetésekben pontokba szedve megjelennek azok a kritériumok, amelyek hiányában nem tudunk egy jelentkezővel mit kezdeni, állandó az olyan pályázók bejelentkezése, akik valamelyik elvárásnak (van, hogy többnek is) nem tesznek eleget. Egy hirdetésre a beérkező anyagok 60 százaléka biztosan ilyen típusú pályázókat takar.

Az Adecco munkatársa szerint végzetes hiba, ha egy jelölt teljes mértékben felkészületlen. Emellett – mondta el Feleki Katalin – Vannak olyan esetek, amikor a személyes találkozón derül ki, hogy az illető önéletrajzában megjelölt adatok hamisak; legyen az nyelvtudás szintjére vonatkozó adat, vagy munkahelyváltási időpont „megtévesztő” megjelölése, vagy viselkedési zavarok, melyekre csak személyesen derülhet fény. A szakértő szerint a magyar pályázók jellemző hibái a flegmaság, a mellébeszélés és az összeszedettség hiánya.